Egyenletírás:

1. Tudnunk kell, hogy milyen kiindulási anyagokból milyen termékek keletkeznek.

Az egymással reakcióba lépő anyagokat kiindulási anyagoknak, a keletkezett anyagokat termékeknek nevezzük. Ha a hidrogént meggyújtjuk, egyesül az oxigénnel, vízzé ég el.

hidrogén + oxigén → víz

(Kísérletek: Mg égése, hidrogén + klór reakciója videón, nátrium és klór reakciója videón, higany-oxid bomlása videón)

2. Ismernünk kell a kiindulási anyagok és a termékek kémiai jelét.

A kémiai egyenletben az anyagokat kémiai jelükkel (vegyjelükkel, képletükkel) írjuk le. A hidrogén és az oxigén egyaránt kétatomos molekulákból áll, tehát:

H₂ + O₂ → H₂O

3. A reakcióegyenletet rendezni kell.

Vegyjelek és képletek elé olyan számokat (szorzótényezőket, együtthatókat) írunk, amelyeknek megfelelően a reakcióegyenlet két oldalán az azonos atomok száma megegyezik. (anyagmegmaradás és a tömegmegmaradás elvét is jelenti.)

2 H₂ + O₂ = 2 H₂O

4. A vegyjeleket és a képleteket az egyenletrendezés során nem változtathatjuk meg. A kémiai egyenletbe egyes együtthatót nem írunk. Ha nem szerepel a vegyjel vagy képlet előtt szám, azt úgy értelmezzük, mintha 1 lenne előtte.

Jelölés: 

A molekulákból felépülő elemek jelölésére az elemmolekula képletét használjuk.

Pl. H₂, N₂, O₂, F₂, Cl₂, Br₂, I₂, S₈ helyett azonban S.

A molekulákból felépülő vegyületek jelölésére a vegyületmolekula képletét használjuk.

Pl.  HCl, H₂O, CO₂, CH₄, NH₃.

Az atomrácsos elemek (csak a szén) és a fémek jelölésére a kémiai egyenletben az elem vegyjelét használjuk.

Pl. C, Fe, Cu.

Az atom- vagy ionrácsos vegyületek jelölésére az anyag képletét használjuk. (emlékezz vissza az ionvegyületek képletének felírására!)

Pl.  NaCl, AlF₃, Al₂O₃, CaO, MgCl₂.

Segítségül használhatod a periódusos rendszert kiegészítésekkel.